Hevesi füves puszták körtúra

Tiszanána-Dinnyéshát

A kikötű közelében szabadvízű strand található. Tiszanána keleten Saruddal, északra Kömlővel, nyugaton Kiskörével határos. Déli határát a Tisza folyó alkotja. Felszíne alföldi sík. A tengerszint feletti magassága átlag 100 méter.

Sokak szerint Tiszanána a Tisza-tó szíve, ékszerdoboza, legszebbike. A dinnyésháti strand és csónakkikötő, ismertebb nevén az "Álompart" méltán érdemelte ki a fürödni és kikapcsolódni vágyó turisták szeretetét és elismerését. Elsősorban a kellemes, nyugodt, csendes pihenésre vágyóknak ajánljuk, azonban az aktívabb időtöltést kedvelők is jól érezhetik itt magukat, köszönhetően a fürdőzésen és napfürdőzésen kívül végezhető számos szabadidős tevékenységnek. (kajak-kenu túra, horgászat, csónakázás, lovaglás stb.)

A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízijármű befogadására alkalmas
Tiszanána nevezetességei
A református templom 1752-ben épült.
A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-ban. Az építkezésről pontosabban tudósít a Farkas János püspöki „Brauschreiber” által vezetett építkezési napló, amelyből megtudjuk hogy, 1784-ben a templom „Fundamentuma a földszínéig felépült, (és télire) három sor téglával és ismét a téglák tetejin agyaggal le vagyon a Fundamentum fedve” Ugyanezt jelenti a tiszanánai tiszttartó is 1784 november 24-én. Ugyaninnen értesülünk, hogy: 1787-ben még nem remélhető, hogy a kőművesmester (Francz József) a templom fedelét el tudja készíttetni.
Mégis december 28-án azt jelentheti Farkas János Esterházynak, hogy „Tiszanánáról már az Átsok bejöttek s a templomot befedték s nincs többé semmi zsindelyre szükség”. A következő évben benyújtja a kőművesmester (Francz József) a toroksisak rajzát. Még 1788-ban elkészíti „Francz Mester a T.Nánai templomba készülendő Asztalos munkákról való írását „delineátióval”. Év végére az ács a templom zsindelyezésével is elkészült, s „meg is festette a templom fedelének egyik részét”.
1789-ben felhúzzák a toronyba a harangot, felteszik a szentélyre a keresztet, 1790-ben pedig kiadják az oltár kőfaragó, márványos és szobrászati munkáit Pliczner János egri kőfaragónak, Giovanni Adami felsőtárkányi márványosnak és Halblechner egri szobrásznak. Az oltáron dolgozik még Mozer József egri szobrász is. 1796-ban a püspök rendeletére Nepomuki Szt. János képét Szikora egri festő készítette el, s amikor a plébános kifüggesztette ezt a képet, az eddig ott lévő Mária-képet átküldötte a maklári plébánoshoz.

Kisköre-Erőmű

A Tisza-völgyében a Kiskörei Vízlépcső és a vele összefüggő öntözőrendszer megépítése további jelentős lépés volt a folyóvíz komplex hasznosítására.
A Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg. A vízlépcső három egybeépített főműtárgyból duzzasztómű, hajózsilip, vízerőmű és a hullámtéri duzzasztóból, valamint az egyéb csatlakozó létesítményekből áll. A három főműtárgyat a hullámtérben, árvízi körtöltéssel védett közös munkagödörben építették meg.
A vízerőmű épületrészébe épített négy vízszintes tengelyű csőturbina újszerű, Magyarországon első ízben alkalmazott megoldást jelentett. A kisesésű folyami vízerőműveknél alkalmazott függőleges tengelyelrendezéssel szemben előnyt jelentett az építési méretek fajlagos csökkenése és a kedvezőbb hatásfok elérése.
A vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967 ben megkezdték. Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.

IPA

Nemzetközi rendőrszervezet kiállítása.

3384, Kisköre, Kossuth u. 8.
Telefon: 36-358-023
Internet:
kiskore@tourinform.hu
www.kiskore.hu

Nyitva tartás:egész évben

Kisköre

Kisköre hosszú, majd hétszáz éves történelmi múltra tekint vissza. Az itteni emberek régebben többnyire halászatból, földművelésből éltek, sokan messzi munkára, napszámosnak szegődtek, hogy el tudják tartani családjukat. Településünk ma is őrzi a paraszti kultúra hagyományait, melyre rendszeres hagyományőrző találkozókkal emlékezünk.Életünkben döntő változást az itt épülő, 1975-ben átadott vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is. A természet átalakításának eredményeként létrejött a víztározó, megszületett a Tisza-tó, létrejött egy varázslatos vízi világ, amely ma már számtalan csodát, feledhetetlen élményt tartogat az idelátogatók számára. Kisköre a Tisza-tó kapujaként a régió turizmusának egyik fontos fogadóközpontjává, a családok paradicsomává vált, ahol minden rendelkezésre áll egy kellemes nyaralás eltöltéséhez. A sekély, gyorsan felmelegedő tó kiválóan alkalmas fürdőzésre, nagyszerű pihenési, üdülési célpont a gyermekes családok számára. Szabadvizű strandunk a környék legtisztább vizű, egyik legjobban kiépített fürdőhelye, amely kellemesen hűs, selymesen simogató vízével, bővülő szolgáltatásaival, programjaival évente több ezer látogatónak nyújt felüdülést, kikapcsolódást. Az öblök, holtágak, szigetek között csónakázni, kenuzni maradandó élményt jelent, a horgászat szerelmesei pedig egész évben kiskörei horgászkalandokról, gazdag zsákmányról, kapitális harcsákról, süllőkről és pontyokról mesélnek barátaiknak, ismerőseiknek. Aki a környékre is kíváncsi, gyalogos, kerékpáros és lovaskocsi-túrákon ismerkedhet Dél-Heves természeti értékeivel, megnézheti az Európa hírű hevesi Sakk Múzeum és a Tarnamérai Rendőrmúzeum páratlan gyűjteményét, de ha kedve tartja, ellátogathat a Bükkbe, a Mátrába, vagy a Hortobágyra is.Vendégeink nyugodt pihenéséről színvonalas panziók, hotelek, kempingek és falusi szálláshelyek, apartmanok gondoskodnak, hangulatos éttermeink és csárdáink pedig tiszai ételekkel, jófajta egri, gyöngyösi borokkal igyekeznek csillapítani az éhséget és szomjúságot. Honlapunk turisztikai oldalain részletes információkat olvashat a kiskörei látnivalóinkról, termékeinkről és szolgáltatásainkról, programjainkról. Ezeken az oldalakon szörfözve Ön is megismerheti például azt a gazdag, sokrétű programkínálatot, amelyet ez évi eseménynaptárunk nyújt a hozzánk ellátogatóknak.Erről a sokszínű étlapról mindeni választhat ízlésének megfelelő sportrendezvényt, zenés-táncos mulatságot, szórakoztató rendezvényt, vagy művészeti élményt nyújtó programot. Ezek közül kiemelkednek a Triatlon Fesztivál, a Strandparty, a Tisza-tavi Randevú kiskörei rendezvényei, a Lovasfesztivál programjai, a strandfoci bajnokságok valamint az augusztusi Szuperbuli.

Kömlő

Első okleveles említése 1261-ben Kumleud néven történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban szerepelt az oklevelekben.
1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. A XV. században a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el, de az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa már Balassa Zsigmond. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a XVI. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, majd a Dobó család tulajdonába került, s 1592-ben Rákóczi Zsigmondé lett és ettől kezde egészen 1707-ig a Rákóczi család volt a birtokos.
A falu az 1600-as évek elején pusztult el és puszta maradt egészen 1770-ig. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát Telekessy István egri püspöknek adta Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-től a szatmári püspökség birtokaka volt a terület. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Eszterházy püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból.
Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett és a XIX. század végére meghaladta a 2900 főt.
A világháborúk Kömlő lakosaitól is súlyos áldozatokat követeltek.
Az I. világháborúban 106 katona esett el.
A II. világháború vége felé, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok, de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is.
1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-tõl 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, 1994-es, illetve az 1998-as önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület irányította.
Kömlő nevezetességei
A falu templomát Eszterházy püspök építtette 1780-1783 között. Későbarokk műemlék. A plébánia már 1777-ben elkészült, “L” alakú, boltíves kialakítású folyosóval ellátott épület.
A templomkertben 1921-ben, az országban az elsők között állítottak emléket az I. világháború elesett katonáinak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból.
A II. világháborúban a környéken elesett szovjet katonák holttestét a templom kertjében temették el, majd 1985-ben jelképesen új emlékművet állítottak részükre.
A Millenium évében került sor a II. világháborúban elesett katonai és polgári áldozatok fekete gránitból készült obeliszkjének felállítására.

Kömlőn, mint ahogyan ma is, mindig élénk volt a közművelődés: 1926-ban alakult az európai hírű Dalárda, amely 1990-ig működött. 1950-ben alakult a község lelkes fiataljaiból verbuválódott amatőr színjátszó csoport, mely az 1960-as évek végén szűnt meg.
Mindig alkottak itt amatőr festők, akik közül a legérettebb és legidősebb az egykori TSZ-elnök, Csáti Jónás; de itt alkotnak Gál József, Hangrád Lajos, Kiss László, Neufeld József amatőr festők is.
A település jellemző állatai elsősorban a kisvadak és madárfajok, de őshonos és védett a gyakran több tucatnyi túzokpopuláció.
A falu testvérközsége az Erdélyben lévő Kisgörgény.