Túraútvonal Berekfürdő, a kunság aranyaként számon tartott gyógyvíz lelőhelye – Kunmadarasi puszta – Madarasi hajtóút – Teleki-tanya, hazánk egyetlen tiszta horizontja – Nagyiván, ahol a puszta néha tóvá változik – Kócsújfalu - Fekete rét, az élő mocsár – Sóút - Nyugati Fogadó – Egyek – Tisza gát – Tiszafüred Vasútállomás – Berekfürdő (kis piros vonattal)
piktogram: kerékpár + vonat |
|
TOVÁBBI TÚRAAJÁNLATOK |
|
1 - Madaras út 2 - Pusztai lovastúra a füredi határban 3 - „Tekerjen, hogy evezhessen” - füredi kombinált túra 4 - Tókerülő 3 napos lovastúra 5 - Tiszaigari Arborétum túra 6 - 2 napos Tókerülő Kerékpártúra 7 - Ipartörténeti emlékek nyomában 8 - A Tiszától Kenderesig Horthy nyomában 9 - Kerékpárral a gyógyvíztől a mocsarakon át a Tiszáig 10 - Első kapavágás a Tisza megzabolázására 11 - Dél-Hevesi körtúra |
12 - Madárrezervátumtól Matyóföldig 13 - Tiszafüredi fazekasság nyomában 14 - Vízen a Tisza-tavi Vízi Sétányhoz 15 - „Tiszavirág nyomában” ártéri sétaút 16 - „Fotószafari a Tisza-tavi Madárrezervátumban” 17 - Abádszalóki Kul-túra 18 - Bereki félkeringő 19 - „Ahol a park parkot ér” – Tiszaújvárosi „parkraszállás” 20 - Hevesi Füves Puszták körtúra 21 - Kiskörei faluséta |
A TÚRÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
|
Kerékpárral a gyógyvíztől a mocsarakon át a TiszáigBerekfürdőFekvéseBerekfürdõ az Alföld nagytájegység, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található. TörténeteA nagykunsági tanyavilágban Pávai Vajna Ferenc 1928–30-ban 2 kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint 2 gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyár nem üzemel, tulajdonosa lebontásátát tervezi.Berekfürdõ létét nem övezik évszázados múltra visszatekintõ történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetû vasúti megállótól mindössze egy õsszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc fõgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után Schmidt Eligius Róbert mûszaki vezetõ által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak. NevezetességeiAlkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva. A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi. HortobágyA Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari Egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos! EgyekEgyek területe már az őskorban is lakott volt, a belterület kiemelkedett a Tiszát kitévő felszínből és ez tette alkalmassá lakhatásra. A községről Priszkosz görög történész is jelentést tesz mint lakott helyről. Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. A falu – mint írja – “mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki," Pais Dezső a “szent" jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza – “k" vagy “g" kicsinyítő képzős származékként. Győrffy György ezzel szemben “Ügyek" személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, “ügő" méltóságjelölő köznév, már magyar “k" képzővel bővült alakját látja.Írásos forrásokban viszonylag későn /1322/ bukkant fel, de egészen bizonyosan korai megjelenésű község. Legkorábbi templomát ugyanis Szent István tiszteletére építették a XII. század elején. A község a tatárjárás során elpusztult, csak a XIII. században telepítették be. Egyek tatárjárás utáni birtokosa János, a századfordulón a magát a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek egyik sarja Mihály volt. 1367-ben zárulnak az Egyeki családot érintő adatok. A település első tulajdonosai - Zoltai Lajos, a debreceni városi múzeum tudós igazgatója meggyőző bizonyítékai alapján - az Árpád-kori eredetű Egyek-i-család. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai és a Zelenay-családok birtoka volt. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő "népeinek és jobbágyainak" megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhetnek szerte az országban, s az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot a szerémi püspök - Dóczy István, az előbbi unokaöccse I492-ben az egri káptalannak adományozta. Szolnok 1552. évi eleste után a törököknek adózó helynek, a szolnoki szandzsákhoz tartozónak írták össze. 1615-ben pedig a bajomi vár tartozékai között tartották számon. A XVI. század második felében a lakosság nagy része a református hitre tért, s 1621-ben már Egyek református templomát is említi forrás. Legrégebbi úrasztali (református) kelyhe 1694-ből való. A második hajdúfelkelést követően - mint a bajomi uradalom tartozékát - Nagy András hajdúgenerális kapta. A török kiűzése után, mint a szomszédos települések legtöbbjéért, az egri káptalan - mint a hajdúk előtt jogos tulajdonos - pert indított egyeki birtoka visszaszerzéséért. A per eredményeként Egyek újra káptalani birtok lett. A református vallású lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő Egri Főkáptalannal, de az évszázad második felére az erőszakos rekatolizációval párosuló földesúri (káptalani) terhek növelése a lakosság elmenekülését eredményezte. 1787-re az egyekiek telkeiket pusztán hagyva szétszóródtak, elköltöztek. 1773-ban - a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet miatt - pecsételődött meg végképp az egyekiek sorsa. A legtöbben az Arad megyei Kispereg pusztán (ma Peregu Mic, Romániában) telepedtek le. A XVIII. század végén - Szentmargitához hasonlóan - katolikus telepesekkel népesült be újra. A XIX. században, az Alföld nagy folyamszabályozásainak idején, különösen a Tisza medrének kordába szorításával fejlődése újabb lendületet vett. A folyamszabályozás sok embernek munkalehetőséget nyújtott, a víz alól és az árvizektől mentesített részek pedig kitűnő minőségű, szántóföldi művelésre alkalmas területeket jelentettek. Az első világháborúnak 229 egyeki hősi halottja volt, még ennél is nagyobb áldozatot követelt a második világháború. A település 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Amikor az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán megalakult Hajdú vármegye, a hat "öreg hajdúváros", három bihari és kilenc Szabolcs megyei község - ezek között Egyek is - Hajdú vármegyéhez került. Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a lakosság ismét hozzákezdett a mezőgazdálkodáshoz. Ebben az időszakban kezd kialakulni falunkban egy vékony gazdagodó parasztréteg.1945-ben került sor a földosztásra községünkben, amelynek során a káptalani birtokot felosztották. A község életében jelentős esemény volt az 1947-ben megkezdődött villamosítás. Jelentős előrelépést jelentett mely később a termelőszövetkezethez került át számos embernek biztosított munkát. A községet 1970 július 1-től nagyközséggé nyilvánították, azóta látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat, viseli ezt a címet, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsként működött. KócsújfaluKócsújfalu nevét 60 évvel ezelőtti térképen hiába keresnénk, hiszen a falu története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek, és mivel a falukép szinte semmit nem változott azóta, a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun. Az "osztályidegen elemeket" kitelepítették a Hortobágyra, megteremtve a magyar Gulágot. A Górés-tanya, Borsós, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is. Minden év júniusában emlékünnepséget tartanak a kitelepítettek részvételével, de egy vidám ünnepség színhelye is Kócsújfalu. Augusztus hónapban évről-évre a pusztai ételek főzőversenyét rendezik nálunk, mára már nagylétszámú határontúli részvétellel. Minden finomságot meg lehet kóstolni! Júliusban a nemzetközi hírű Lovasnapok, és augusztus 20-án a hagyományos, híres hortobágyi Hídivásár teszik különlegessé a puszta életét. KunmadarasKunmadaras község Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi kistérségében. FekvésA Nagykunság egyik települése a 34-es számú főútvonal mentén. Vasúton a Karcag–Tiszafüred vonalon közelíthető meg. Budapesttől közúton 140 km-re, vasúton 180 km-re helyezkedik el. Keletről a Hortobágyi Nemzeti Park határolja. TörténeteA község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. A török hódoltság alatt elpusztult a település. A XVIII. és XIX. században élénkült meg ismét az élet, folyamatosan gyarapodott a falu, növekedett a lakosság száma. Új lakóházak és középületek (templom, iskola) épültek. A település 1811-től a mezővárosok szintjére emelkedett. 1944-ben a német hadsereg egy repülőtér építését kezdete meg a falu határában, amit a háború végén a Magyar Honvédség fejezett be. A repülőtéren 1992-ig szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak.[1] Nevezetességeireformátus templom (Kálvin út 4.) NagyivánAz 1.278 főt számláló község, a Hortobágy nyugati kapuja. A táj egyedülálló értéke a délibáb, a puszta szegélyét övező kunhalmok és a közeli ősmocsár. A környék madarakban különösen gazdag. A falu szélén áll a Hortobágyi Nemzeti Park nagyiváni fogadóháza, melyben néprajzi gyűjtemény is megtekinthető. A település központjában található a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus templom és a plébánia, amelyek késő barokk stílusban épültek. A község keleti szélén áll a Görbe-csárda, melyet a hagyomány szerint a híres pusztai betyár, Rózsa Sándor is látogatott hajdanán. A Pünkösdi Vigasság és az Iván-napi, vásárral egybekötött búcsú a település nevezetes eseményei. Nyugati FogadóA Nyugati Fogadó a HNP nyugati szélén, a 33-as főközlekedési út mellett az egyeki útelágazásnál áll. Egyszerre szolgálna a nemzeti parki idegenforgalom információs helyeként és szálláshelyként, valamint a kerékpárút kiinduló pontjaként és kerékpárkölcsönzőként. A hosszútávú tervek szerint indokolt lenne a Nyugati Fogadó szálláshelyeinek kibővítésével egy 50 fő befogadására alkalmas, olcsó szálloda létrehozása, főleg az iskolai csoportok igényeinek kiszolgálására. ElérhetőségCím: 5350 Tiszafüred, 33. főút 45. km Patkós CsárdaA XVIII. századra tehető a pusztai csárdák kialakulása. Egymástól 10-15 km-re épült csárdák pihenőhelyként szolgáltak az arra utazóknak, így magukat és állataikat is elláthatták. Jelentős szerepet töltöttek be az akkori közlekedésben és kereskedelemben. Levéltári írások és visszaemlékezések szerint hagyományokat őrző, több mint 250 éves Patkós Csárda neve az említett időben már létezett, mely éppen egy pihenő állomás volt Tiszafüred és Debrecen-t összekötő "Só"-útvonal mentén. A Patkós Csárda és Motel Tiszafüred külterületén a Tisza-tó vonzáskörzetében, - Tiszafüred után 8 k -re, a Hortobágyi Nemzeti Park "nyugati kapujánál" közvetlen a 33-as fő út mellett - található, a természet, az érintetlen környezet vonzereje, az alföldre és a pusztára jellemző környezetben. Tiszafüreden 1991 óta működő vállalkozás - Patkós Csárda és Motel - alapvetően éttermi, mozgó vendéglátással és szálláshely szolgáltatással, valamint kisebb ill. nagyobb rendezvények (1500 főig) lebonyolításával foglalkozik. Hangulatos, kellemes étterme és fedett kerthelysége, magyaros ízekkel, tájjellegű ételekkel, bőséges választékkal, barátságos kiszolgálással fogadja vendégeit egész évben. Nyugodt, tiszta, rendezett, szolid környezet, szálláslehetőség az itt pihenni vágyóknak. Cím Tiszafüred-TiszaörvényTiszafüred a Hortobágy szélén fekvő, 13 000 lakosú város a Tisza partján. A Tisza mindig is fontos szerepet játszott a Tiszafüred életében. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja.Tiszafüred és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat az beleszeret és évről-évre visszatér. A Kis - Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabad strandfürdési és vízi sportolási lehetőségekkel. Vendégeinek Tiszafüred és környéke minden évszakban változatos kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A szinte teljesen érintetlen vízi környezet, az ártéri erdők a horgászatra és a vadászatra is igen kedvezőek. A ritka madárfajokat bemutató madárrezervátumok (Tiszafüred és Poroszló között és Kócsújfalu határában az egyek- pusztakócsi mocsarakban), a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park közelsége, a környék arborétumai (Tiszaigar, Erdőtelek) a természetkedvelőknek nyújtanak élményekben gazdag programot.
|
|