Madárrezervátumtól Matyóföldig

Borsodivánka

Fekvése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15 kilométerre fekszik. Miskolctól kb. 70 kilométerre délre található.

Nevének eredete

A település régi neve Iván volt. A Sártivánvecse nemzetség birtoka volt. A név ennek a nemzetségnek a nevéből származik.

Története

A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, a község határában földvár nyomaira bukkantak. A község régi neve Iván volt. Első írásos említése a Váradi Regestrumban történik, Louan néven. Birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt, majd a 13. század végétől a Rátold nemzetségé lett. A település a török időkben sem halt ki; a fosztogató csapatok elől a közeli Tisza szigeteire menekült a lakosság. A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból él.

Nevezetességei

• Kastélypark
• Római katolikus templom. Keresztelő Szent János tiszteletére van felszentelve.
• Hősi Emlékmű

Egerlövő

A falu Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik. Természeti környezetét szántók, rétek, kiserdők, csatornák jellemzik.

Árpád-kori alapítású település, nevével 1221-ben a Váradi Regestrumban találkozunk először "Luen" alakban. Később Lew, Lenew alakban is előfordul. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Eger ostromakor a törökök elpusztították, utána az összeírások hosszú ideig pusztának mondják.
A XVII. század végétől a Mikszáth Különös házasságából is ismert Dőryek a falu legnagyobb birtokosai.

Mezőkövesdtől 11 km-re, Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihály községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét.

Mezőkövesd

Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.
Tartalomjegyzék

Története

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a XVIII. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló gúnynév volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Nevezetességei

• Matyó Múzeum
• Városi Galéria
• Szent László templom (Takács István freskói)
• Zsóry-fürdő (1938-ban kéntartalmú gyógyvízforrást találtak Zsóry Lajos birtokán, ahol így kiépülhetett a város egyik turisztikai nevetetessége, a gyógyvizes fürdő)
• Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák
• Mezőgazdasági Gépmúzeum

Mezőgazdasági Gépmúzeum

A Mezőgazdasági Gépek Múzeuma Mezőkövesd egyik legjelentősebb látványossága, de jellegét tekintve Magyarországon is egyedülálló gyűjtemény. A múzeum Hajdu Ráfis János által 1979-ben létrehozott magángyűjteményből fejlődött ki. Ma a 2685m2 alapterületen környezetbe illő, skanzen jellegű épületekben látványos kiállítások sorakoznak felölelve a mezőgazdasági munkaterület gépeit, eszközeit, kezdve a 19. sz. közepétől alkalmazott állati igaerővel működtetett járgányoktól a 20. sz. közepéig alkalmazott „modern ” traktorokig.
A gyűjtemény rövid bemutatása: A múzeum célja a paraszti és uradalmi gazdálkodásban egykor használatos gépek és munkaeszközök gyűjtése, felújítása és a nagyközönség számára való bemutatása, ezzel is szélesítve a látogatók műszaki kultúráját. Ezért művelődéstörténeti és technikatörténeti jelentősége óriási. A gyűjtemény törzsanyagát a gőzgépek mellett több mint 200 hazai és külföldi gyártású robbanómotoros erőgép, több mint 100 különböző mezőgazdasági gép és számos egyéb mezőgazdasági eszköz, néprajzi tárgy alkotja. A vendégpihenőben festett matyó bútorok, díszes fafaragások, szép fazekasmunkák, és helyi festők munkái láthatók. Külön figyelmet érdemel a múzeumnak helyt adó mezőkövesdi porta, ahol a 19. századi tüzelős ól a 20. század elején épült magház és kisebb ólak engednek betekintést a hagyományos paraszti gazdálkodásba. Látogassa meg e páratlan gyűjteményt, ahol majd egész családja garantáltan jól érzi magát. Előre bejelentett csoportoknak tárlatvezetést, a több mint 100 éves motorokkal bemutatót tartunk. Legfontosobb rendezvényünk minden év szeptember első felében megrendezett „Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozó” amely az idelátogató turistáknak, gyűjtőknek és érdeklődőknek tartalmas időtöltést, felejthetetlen élményt nyújt. ”

Elérhetőség:
H-3400 Mezőkövesd,
Eötvös u. 32.
Telefon: (+36) 49-313-575,
49-413-421, 49-312-820
E-mail: gepmuzeum@hermuz.hu

Négyes

Négyes község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye határán fekszik, Miskolctól 70 kilométerre délre.

Nevének eredete

A község neve a négyes számra vezethető vissza. Négy határ, négy község (Borsodivánka, Szentistván, Tiszabábolna, Poroszló), tágabb értelemben négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Hajdú, Heves) találkozásánál fekszik. A legvalószínűbb elnevezés: a községi utak négyes elágazása után kapta a nevet.

Története

A környék már az őskor óta lakott volt, ezt bizonyítják azok a régészeti ásatások, amelyek brozkori leleteket hoztak felszínre. A honfoglaló magyarok községet alapítottak a Tisza mellett. Első írásos említése 1331-ben történik. A törökök felégették, ez után sokáig pusztaság volt. A török kiűzése után települt be újra. Lakói állattenyésztésből és földművelésből éltek.

Nevezetességek

Római katolikus templom. 1908-ban épült.
Kastély. A 18. században épült.

Poroszló

Poroszló ősi település a Tisza jobb partján. Már Anonymus is említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt, a poroszlói Földvár alatt táboroztak. A község 1445-ben mezővárosi rangot kapott. A török időkben elpusztult a község monostora, elbontották az Árpád-kori templomot, utóbbi helyett viszont később megépült a ma is használt és megcsodálható református (1793) és katolikus templom (1797).
A községháza szintén műemlék-jellegű épület, a falu központjában helyezkedik el. A Graefl család kastélyát, mely szintén községünk éke, felújították, így már vendégfogadásra is alkalmas. Poroszlón látható néhány az ezeréves tölgyfákból. A falu Tájháza, a régi népi mesterségeket és a falusi élet egy-egy pillanatát mutatja be egy eredeti nádtetős parasztházban.
A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km 2-es Tisza-tó, amely a vízi sportok kedvelőinek; a fürdőzni, strandolni vágyóknak; horgászoknak, vadászoknak, vízitúrázóknak, ökotúrázóknak is kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A Tisza-tavi Madárrezervátum, mely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.
Az üdülni és pihenni vágyók kényelmét egyre több falusi vendégház, valamint panziók, nívós éttermek, kikötők szolgálják. Poroszló a téli kikapcsolódásnak is kedvez. Lehet korcsolyázni, szánkózni, s ami nagyon lényeges, lékről horgászni. Ezen időszak alatt kipróbálható a múlt lovas szánja.
Poroszló község látnivalóit - Református templom, Katólikus templom, Községháza, Tájház halászati kiállítással - , Graefl- család kastélya- idén egyedi látványosság egészíti majd ki, amely az Ökoturisztikai tanösvény nevet viseli és a Tisza-tó élővilágának megismerését teszi az érdeklődők számára könnyedebbé. A megvalósuló pallóutas tanösvény két madárvárta és egy 8 méter magas torony környezetében nyújt feledhetetlen élményt és látványt a természet kedvelőinek, és az ide érkez turistáknak. Folytatásaként 2010-ig megépül az Ökocentrum központi épülete, ahol 3 dimenziós mozit, emberléptékű akváriumot, erdei iskolát, kézművesudvart és ehhez kapcsolódó kikötőt alakítanak ki.

A település megközelíthető észak felől az M3-as autópályáról a 33-as főközlekedési úton, Miskolc felől Mezőkövesden át Borsodivánka felől, vagy délről a 4. számú főútról, Karcagnál Tiszafüred felé fordulva és a végállomás minden esetben Poroszló.

Szentistván

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben. A Bükk és az Alföld találkozásánál helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 3. számú főútvonaltól, autópályától délre, pár kilométerre.

Története

A község határában 5-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. A mondabeli Csörsz árok nyomai is fellelhetők.

Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945 -ig megmarad az egyház, az Egri káptalan birtokában.

A krónikák, történetírók nem jegyeztek fel a településről jelentős történelmi eseményeket.

Nevezetességei

Szentistváni hímzés, gyapjúval hímzett lepedőbetét csíkja (1900 körül)

Szentistván, a három „matyó” település (Mezőkövesd, Szentistván, Tard) egyike. A „matyó” név eredetét sokan kutatták, s kutatják még napjainkban is. „A szorgalmas népű, szép magyar fajtájú község lakossága elismert nevet vívott ki, elsősorban asszonynépe a matyó népművészet magas színvonalra való fejlesztésével és a kézimunkázás és hímzés szorgalmas művelésével” – írja az 1939-ben készült Borsod Vármegye Krónikája című kiadvány szerzője. Régen és még ma is, a hímzés sok asszonynak a megélhetés forrása, kiegészítője. Díszes, matyó népviseleti ruhájukat szívesen magukra öltik az idelátogatók kedvéért.

A településen található tárgyi, történelmi emlék a Szent István király tiszteletére épített templom, melynek falát Takács István festőművész freskói díszítik. A történelmet őrzik és idézik a háborúk áldozatai tiszteletére emelt emlékművek a Hősök terén. Közöttük és kiemelkedve kapott helyet a Millennium tiszteletére államalapítónk, Szent István király alakját és emlékét őrző műalkotás. Artézi víz-forrás a település központjában található Szent István kútja. Ma már az 1890-es években épült Tájház (műemlék) is történelem.