Tiszaigari Arborétum túra

Tiszaigari arborétum

A védett terület nagysága: 19 hektár.
Elhelyezkedés: A védett terület Tiszaigar falu területén található.
Látogatás: Szabadon látogatható 8–16 óra között.
Kezelő: Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság

Széki Péter, egykori kisbirtokos és hadmérnök, talán azért látott hozzá "sétálókertjének" kialakításához, hogy Tiszaigaron, az Alföld legszárazabb területén is lehetőséget teremtsen a nyári kellemes kikapcsolódásra. Talán nem is alakult volna arborétummá a kis kert, de létrehozója igen nagy szakértelemmel, folyamatosan fejlesztette: fehér és fekete nyárfát, tiszafát, kőriseket, tölgyeket telepített a területre.
A kezdetben kijelölt kéthektáros terület a Tisza egykori, de azóta lefűződött és feltöltődött medrében feküdt, de az alapító fia mintegy kilenchektárosra bővítette az arborétumot. A Szarvasi Arborétum, a híres Pepikert megálmodójához fűződő közeli barátsága kapcsán pedig folyamatosan kapott újabb és újabb taxonokat a kert állományának gazdagításához. Ekkor került a kertbe a fenyőfélék, a díszcserjék és az exoták nagy része. A fejlődést jelzi, hogy az arborétum mellett működtetett faiskolából még Zircre és a Margitszigetre is kerültek csemeték.
A háború után, az 1950-es években, a parkot tovább bővítették, és újabb fajokkal gazdagították. Jelenleg az arborétumban majd' négyszáz fa- és cserjefaj látható, közöttük több mint száz fenyőféle. A park legértékesebb, legszebb része talán az ősöreg tiszafás erdőrészlet, a tölgygyűjtemény, amelyben olyan értékes fajok láthatók, mint a perzsatölgy, a fehér, a mocsári vagy a babérlevelű tölgy. A hangulatosan kialakított, megkapóan szép arborétum ritka fái között a látogató találkozhat még gránátalmával, ámbrafával vagy sárgafával.

Tiszaörs

Tiszaörs község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni.

Egyes történészeink ( Győrffy György ) és régészeink( Szabó jános Győző ) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X.században az Árpádok ( esetleg Árpád törzsének ) uralmi körzetéhet tartozott. Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte.

Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Közigazgatásilag ekkor Heves megyéhez tartozott.

1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi. 1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő, 1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban. 1570-es években elpusztult. majd a 18. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz.

1876 évben Heves megye tiszafüredi járásához nyer besorolást, ahová 1950-ig tartozott, ekkor Szolnok megyéhez csatolták.
1902-ben megalakult a Tiszaörsi Népkör., a szocialista agitáció folyamán.
1932-ben bevezették a községbe a villanyt, a teljes villamosítás azonban csak 1961-1965 között következett be.
1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettekki , majd üdülőtelepet építettek.
1945-ben a földosztás idején 381 fő volt az igénylők száma, melyből 260 fő kapott földet.
1947. november 30-ig 592 személy részére összesen 2757 kh földet osztottak ki.
1950. február 8-án alakult meg az Új Élet Termelőszövetkezet 96 kh földterületen, 22 fővel. A tanács 1950. október 26-án alakult meg Tiszaörsön, a tanácstagok száma 51 fő, a póttagoké 24 fő volt.
1971. január 1-től Tiszaörs-Tiszaigar települések közös közigazgatási egységgé váltak, majd 1977. április 1-től Nagyiván település is csatlakozott. Később ezt követte az általános iskolák átszervezése, mely során Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs iskoláit Tiszaörs székhellyel Körzeti Általános Iskolává szervezték át.
1991. december 1-től a társközségek ismét önálló közigazgatást kaptak, így a közös tanács megszűnt.

Nevezetességei

- Római Katolikus templom: 1783-ban Eszterházy Károly egri püspök közreműködésével épült Tiszaörs központjában, az egykori középkori templom helyén. Késő barokk stílusú, mely illeszkedik az akkori időszak építészeti irányzatához. Oltárképét Zirkler János egri festő készítette, 1786-ban. Templomunk búcsúünnepe július első vasárnapja, Sarlós Boldogasszony ünnepe.

- Temető kápolna: 1880-ban Kanizsay Károly apátplébános saját költségén építtette a falu déli oldalán található kunhalmon. A kápolnához vezető úton családok bevonásával készült el a 14 stáció, melyeket mai is helyi katolikus családok gondoznak.. A körülötte lévő temető 1970-ben bezárásra került. A temetőben forgatták az Árvácska című film jelenetét. A kápolna és környéke rendkívül népszerű a filmforgatás világában.

- Tiszaörs - Fürdő: 1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettek ki , majd üdülőtelepet építettek. 2006-ban vizét gyógyvízzé minősítették, mely ízületi, mozgásszervi, nőgyógyászati megbetegedésekre, problémákra javasolt, de ívó kúraként is használható.

- Tiszaörs - Lovasfarm: egész évben pihenést nyújt a látogatóknak, szálláshelyekkel, étteremmel valamint pihenési, szórakozási, sportolási lehetőségeket biztosít, lovaglás, vadászat, söröző, konferenciaterem, grillezés, háziállatok megtekintése stb.